‘Love thy Neighbor’ bögre

3 500 Ft

Kategória:

Leírás

"A napokban azon töprengtem, mik is azok a kritikus kérdések, amelyek megosztják a libertáriusokat. Néhány azokból, amelyek az elmúlt évek során jelentős figyelmet kaptak: anarcho-kapitalizmus vs. korlátozott állam, abolicionizmus vs. fokozatosság, természeti jogok vs. haszonelvűség és háború vs. béke. De arra a következtetésre jutottam, hogy bármennyire is fontosak ezek a kérdések, nem érintik a probléma lényegét, a közöttünk meghúzódó kritikus választóvonalat.

Vegyük például az elmúlt években megjelent két vezető anarcho-kapitalista művet: az én For a New Liberty könyvemet, és David Friedman Machinery of Freedom írását. Felületesen vizsgálva a kettő közötti különbség az, hogy én a természetjogok és a racionális libertárius törvénykönyv mellett állok, míg Friedman írása amorális és haszonelvű, amely a nem-libertárius magánrendőrségek közötti érdekszövetségek és kompromisszumok mellett érvel. De a különbség ennél sokkal mélyebben gyökerezik. A For a New Liberty lapjait (és a legtöbb munkámat) áthatja az Állam és minden tevékenysége ellen érzett mély és átütő gyűlölet, amely abban a meggyőződésben gyökerezik, hogy az Állam az emberiség ellensége. Ezzel ellentétben nyilvánvaló, hogy David egyáltalán nem gyűlöli az Államot; ő csupán arra a következtetésre jutott, hogy az anarchizmus és a versengő magánrendőrségek jobb társadalmi és gazdasági rendszerhez vezetnek, mint bármilyen más alternatíva. Vagy, teljesebben fogalmazva, hogy az anarchizmus jobb, mint a laissez-faire, amely pedig jobb, mint a jelenlegi rendszerünk. David Friedman úgy döntött, hogy a politikai alternatívák teljes spektrumából az anarcho-kapitalizmus a felsőbbrendű. De a jelenlegi politikai struktúrához mérten felsőbbrendű, és szerinte a jelenlegi struktúra is igen jó. Röviden, semmi jelét nem találjuk annak, hogy David Friedman bármilyen módon gyűlölné a létező amerikai Államot, vagy az Államot önmagában – hogy úgy gyűlölné, mint a rablók, rabszolgásítók és gyilkosok ragadozók bandáját. Nem, csak a hideg meggyőződést találhatjuk arra vonatkozóan, hogy az anarchizmus a legjobb minden lehetséges világ közül, de mindemellett a jelenlegi felállás is igen magasan helyezkedik el a kívánatossági sorrenden, mivel Friedmannél egyáltalán nem érzékelhetjük, hogy az Állam – bármilyen Állam – a bűnözők ragadozó bandája lenne.

Ugyanez a benyomás hatja át mondjuk a politikafilozófus Eric Mack munkáját. Mack egy anarcho-kapitalista, aki hisz az egyéni jogokban; de írásaiban egyáltalán nem találhatjuk meg az Állam iránt érzett heves gyűlöletet, vagy még inkább, hogy az Állam egy rabló, állatias ellenség.

Talán a szó, ami leginkább leírja a közöttünk húzódó választóvonalat, a “radikális” kifejezés. Radikális az állami és a létező politikai rendszer iránti teljes, mindent átható ellenállás értelmében. Radikális – azaz az Állam ellen irányuló integrált, intellektuális ellenállás összefonódik a bűnözés és az igazságtalanság szervezett, szétterjedt rendszere ellen érzett zsigeri gyűlölettel. Radikális, azaz a szabadság szelleme és az államizmus-ellenesség melletti mély elköteleződés, amelyben összeforr az értelem és az érzelem, a szív és a szellem."

– Murray Rothbard

További információk

Tömeg 0.37 kg

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

Csak bejelentkezett és a terméket már megvásárolt felhasználók írhatnak véleményt.